Baleseti járadék – mikor, miért jár?

A baleseti járadék intézményét sok esetben keverik a táppénzzel. A hasonlóság kísérteties, mégis érdemes tisztában lennünk, mikor, milyen esetben adható. Ideje tehát tisztáznunk a fogalmakat!

Mi a baleseti járadék?

Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik, tartja a mondás. Bármennyire is igyekszel betartani a munkavédelmi előírásokat, elég egy rossz mozdulat, egy rossz helyen hagyott szerszám vagy tárgy, egy nedves padló és kész a baj. 

A baleseti járadék az üzemi baleset vagy a foglalkozásból szerzett betegség során kerül előtérbe, amennyiben 13%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás történt.

A járadék összege a baleset fokától függően változik az alábbiak szerint:

1. fokozatban: 14-20 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 8 %-a,
2. fokozatban: 21-28 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 10 %-a,
3. fokozatban: 29-39 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 15 %-a,
4. fokozatban: 39 %-ot meghaladó egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 30 %-a.

A fent megállapított százalékokat üzemi baleset esetén a balesetet megelőző egy éven belül szerzett keresetek átlagából számolják. A foglalkozási betegség esetén az egészségromlást okozó munkakörben eltöltött egy év átlagkeresete alapján számítják ki a járadékot.

Mi az üzemi baleset?

Az üzemi baleset munkájának elvégzése közben vagy azzal összefüggésben álló tevékenység során éri a munkavállalót. Tehát, amennyiben a munkába menet éri baj a dolgozót, ugyanúgy üzemi balesetnek számíthat, mintha a munkahely területén történne.

Mi a foglalkozási megbetegedés?

Foglalkozási megbetegedésként tartjuk számon, hogyha a munka elvégzése közben hosszan tartó egészségkárosodás következik be. Azaz, összefüggést lehet megállapítani a munka jellege és a betegség kialakulása között. Ilyen pl. a nehéz fizikai munka során keletkezett sérvek, vagy a vegyszerekkel dolgozó munkatársak bőrsérülései.

Mikortól és meddig jár a baleseti járadék?

A baleseti járadék attól a naptól jár a munkavállaló részére, amikor a 13 %-os mértéket meghaladó egészségkárosodását megállapították. Üzemi baleset esetében az egészségkárosodás megállapítását történő naptól számítva három, míg foglalkoztatási baleset esetében 1 éven belül szükséges a kérelmet benyújtani. 

A táppénzzel ellentétben a járadék folyósítása mellett lehet keresőtevékenységet végezni. Maximum 2 évig folyósítható a járadék, kivéve, ha az egészségkárosodás mértéke meghaladja a 20%-ot.

Amennyiben állapotváltozás lép életbe, tehát javul vagy romlik a dolgozó állapota, a járadék fokozatát módosítani szükséges. Amennyiben az egészségkárosodás 13 % alá csökken, akkor a baleseti járadékra való jogosultság megszűnik.Sikerült letisztáznom a baleseti járadék körüli fogalmakat? Ha igen, és további tudásanyagra vágysz, kövess minket Facebookon>>>