A nyugdíj több millió magyar ember egyetlen bevételi forrása. Ez a juttatás azonban a munkavállalók átlagos nettó keresetéhez viszonyítva erősen inflálódó tendenciát mutat, és csak a nyugdíjasok kisebb hányadának fedezi maradéktalanul a havi kiadásait.
Ennek ellenére a nyugdíjrendszer jelen formájában és feltételeivel hosszú távon fenntarthatatlan. Ha nem változtatunk, az elkerülhetetlenül a rendszer összeomlásával jár. Ezt megelőzendő, Magyarországnak is mielőbb lépnie kell. Van jó megoldás? A cikk végére kiderül, olvasson tovább!>>>
Miért került veszélybe a nyugdíj és a teljes nyugdíjrendszer?
Magyarországon a havonta érkező nyugdíj átlagos összege: 120 ezer Ft. Az öregségi ellátásra jogosultak többsége azonban nagyságrendekkel kevesebből, 100 ezer Ft alatti összegből kénytelen a megélhetését fedezni. Ráadásul az érintettek többsége nem rendelkezik egyéb bevételi forrással.
Ennél is komolyabb problémát jelent, hogy hazánkban – és globális szinten is – ún. elöregedő társadalmi tendenciát figyelhetünk meg.
Ez a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy az elmúlt 40-50 évben, a jelenlegi rendszer fenntarthatóságát ellehetetlenítő módon, drasztikusan megemelkedett a nyugdíjra jogosultak száma az aktív korú, keresőképes népességhez képest.
Az ok, az orvostudomány rohamos fejlődésének köszönhetően, a hosszabb életkilátásokban, illetve a nők szempontjából a gyermekvállalási hajlandóság visszaesésében keresendő.
Mik a kilátások?
A párizsi székhelyű, nemzetközi gazdasági szervezet, az OECD folyamatosan monitorozza a fejlett országok szociális és gazdasági helyzetét. Elsődleges feladata, hogy segítse a tagállamok kormányait az előrevivő szociál- és gazdaságpolitikai döntések meghozatalában.
A szervezet nemrégiben új jelentést tett közzé, melyben kiemelte, hogy:
- tagországaiban a 80-as években ötször annyi keresőképes személy jutott egyetlen nyugdíjasra,
- 2015-ben az öregségi ellátásra jogosultak már a teljes keresőképes népesség 40%-át tették ki.
Ha pedig ez tendencia tovább folytatódik, 2050-re ez a szám 50% fölé is emelkedhet. 2100-ra pedig jelentősen csökkenhet Magyarország népessége, ami tovább növeli a problémát, ahogyan az az ENSZ 2019-es populációs piramisából is látszik.
Az OECD-tagországok, köztük Magyarország is, jelenleg bevételeinek közel 9%-át fordítja nyugdíj célú kifizetésekre. A KSH 2019-es adatai szerint a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a lakosság több mint negyedének folyósított nyugdíjat vagy valamilyen egyéb ellátást.
Gyors és produktív lépések nélkül ez a szám az elkövetkező évtizedekben megállíthatatlanul növekedhet, ami negatívan hatna a gazdaságra és az állampolgárok életszínvonalára is.
Természetes igény tehát, hogy a kormány olyan gazdasági lépéseket hozzon, amelyek biztosítják a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát.
Annál is inkább, mert a KSH 2019-es adataiban közölt kezdeti javuló mutatók a teljes 13. havi nyugdíj bevezetésével semmissé válhatnak, hiszen a plusz havi juttatás éves szinten kb. 320 milliárd forinttal növeli meg az állam kiadásait.
Mit lehet tenni azért, hogy fenntartható legyen a nyugdíjrendszer Magyarországon?
A fejlett országok kormányai sorra hozzák meg a munkavállalók szempontjából fájdalmasnak tűnő, de a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának érdekében elkerülhetetlen döntéseiket. Több fejlett országban 67, Dániában és Hollandiában pedig még ennél is több, 72+ év is lehet a nyugdíjkorhatár hamarosan.
Magyarországon is folyamatban van a nyugdíjkorhatár sávos emelése, amit az OECD-jelentés szerint legalább 72 évre kellene emelni, összefüggésben a várható élettartam-növekedéssel.
Miért elengedhetetlen ez a lépés?
A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának növelése más lépésekkel is biztosítható lenne. A nyugdíjak csökkentése, a nyugdíjjárulék jelentős emelése szintén pozitívan hatna, de nyilvánvalóan erőteljes társadalmi ellenállást váltana ki.
A népesség csökkenésének és a társadalom elöregedésének lassítása, illetve megállítása több gyermek születésével és a nyugdíjkorhatár megemelésével néhány évtizeden belül stabilizálható lenne.
Ha pedig ezt kiegészítjük élethosszig tartó tudatos öngondoskodással és előrelátó pénzügyi döntésekkel, akkor nyugdíjasként az aktuális nyugdíjrendszertől és -helyzettől függetlenül is anyagi biztonságot teremthetünk magunknak.
Mit tehet Ön, ha cégvezetőként hosszú távra tervez és stabil munkahelyet teremtve támogatni szeretné értékes munkatársai biztos jövőjét?
A harmonikus nyugdíj biztosítása a kollégák számára a lojalitás elősegítésének első lépcsőfoka. Beszéljünk a részletekről!
Legutóbbi hozzászólások