A céges nyereségkivét szabályai évről évre változnak. Az osztalékot terhelő személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó jelentősen csökkenti a befektetésekből származó, illetve a cégből kivett realizálható nyereség mértékét, pedig a céges nyereségkivét kedvezőbb feltételekkel és nagyobb haszonnal is megvalósulhat.
Céges nyereségkivét másképp: ugye Önnek sincs elvesztegetni való pénze?
A céges nyereségkivét szempontjából kulcsfontosságú, hogy a minden tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke:
- 2020. július 1-től a korábbi 17,5%-ról 15,5%-ra módosult
- 2021-ben bizonyos feltételek változtak, de az adó mértéke változatlan maradt, tehát továbbra is 15,5%
A tárgyévre vonatkozó 15,5%-os szociális hozzájárulási adót mindenkinek meg kell fizetnie egészen addig, amíg a magánszemélyként megszerzett jövedelme el nem éri a minimálbér 24-szeresét, ami 2021-ben 4.000.5000 Ft.
Ez az adóalap maximuma, tehát a szocho 622.000 Ft-ban maximalizálódik.
A 15,5%-os szocho a korábbi 27-22-19,5%-hoz képest kedvezőbb, de még így is 1,5%-kal magasabb adóterhet jelent, mint a 2011. december 1-én kivezetett eho.
Továbbá a nyugdíjasok 2019-ben bevezetett szja-kedvezménye és a nyugdíjasokat foglalkoztatók szocho alóli mentesülése lehetőséget teremtett arra, hogy a céges nyereségkivét, a nyugdíjasokon keresztül, rendkívül kedvező adózási feltételekkel történjen.
Nem kérdés, hogy ezek a kormány részéről szakmailag átgondolatlan lépések jelentősen megterhelik a költségvetést, és indokolatlan előnyhöz juttatnak bizonyos csoportokat, más csoportok kárára.
2019-ben az osztalék formájában kivett adózatlan nyereség 40%-át kellett befizetni adóként. 2021-ben pedig 38,15%-át.
Nézzünk egy példát!
2021-ben a társasági adó (tao) mértéke, belföldi adóalanyok esetén: 9%
100.000 Ft nyereség után tehát 9% társasági adót kell fizetni, és a fennmaradó 91.000 Ft már adózott eredmény.
A nyereség osztalék formájában történő kivétele esetén, a 91.000 Ft után, a 15% szja-t (13.650 Ft) és a 15,5% szochót (15.500 Ft) is meg kell fizetni.
100.000 Ft-os osztalékként kivett céges nyereség után tehát összesen: 9.000+13.650+15.500=38.150 Ft az adó mértéke.
Ha a céges nyereségkivét osztalék ágon valósul meg, valamivel több, mint 38% adót kell utána fizetni. A fennmaradó mindössze 61.850 Ft a többszörösen adózott, tiszta jövedelem.
Létezik legális, mégis kedvezőbb feltételekkel megvalósuló adózási lehetőség?
Igen! Méghozzá, cégvezetőként, az Ön számára is legálisan elérhető, ugyanis a céges nyereségkivét megtakarítás formájában is hozzáférhető.
Amennyiben Ön cégvezetőként hűségprogrammal megtakarítási csomagot választ, az osztalék formájában történő nyereségkivéttel szemben nagyságrendekkel kedvezőbben tudja kivenni az összeget a cégből.
A megtakarítási forma előnyei:
- adómentes
- hozamorientált
- biztonságot ad
Többre is kíváncsi? Beszéljünk a részletekről!
Legutóbbi hozzászólások