Október óta nagy lázban tartja az országot az új egészségügyi törvény, amely jelentős béremelést ígér az orvosoknak és megszüntetné a hálapénz intézményét, valamint szigorítaná az állami rendelők “magánzóvá” alakítását. Pontosan mit tartalmaz a törvényjavaslat és hogyan befolyásolja az egészségügyi rendszert? Lerántjuk a titokról a leplet!
Egészségügyi törvény az elvándorlás ellen
A magyar egészségügyi olyan, akár egy igen magasra épített kártyavár. Az évtizedek alatt folyamatosan rakódtak egymásra a lapok, úgy, hogy sokszor egyik építő nem tudta, mit csinál a másik. Egyik kormány sem mert hozzányúlni egyetlen lapjához sem, nehogy magával sodorja az egész felépítményt. Azonban a jelenlegi állapot nem maradhat, hiszen pontosan a kialakult járványhelyzet mutatta meg, hogy nem tékozolhat el az ország több szakembert. A mostani kormány hozzányúlt tehát a kártyavárhoz, hogy megállítsa az elvándorlást és a megaradt vagy visszacsábított orvosokkal új felépítményben kezdhessen.
Mit tartalmaz az egészségügyi törvény?
A Magyar Orvosi Kamara észrevételei alapján összeállított törvényjavaslat elsősorban az egészségügy legfontosabb szereplőit célozta meg, vagyis az orvosokat. Tehát a megtisztulási folyamat az egyén szintjén kezdődik, így várnunk kell még egy kicsit a legmodernebb felszerelésekre és a luxuskórházakra.
Az egészségügyi törvény az alábbi fontosabb pontokra tér ki.
- 120%-os béremelés. Az elvándorlás következtében elöregedő orvostársadalom miatt komoly veszélybe került az állami egészségügy stabilitása. A drasztikus béremelés az orvosi szakma anyagi megbecsülését hivatott demonstrálni, illetve a kivándorlás visszaszorítását és megakadályozását szeretnék elérni. Bár az öreg professzorok életbölcsességére mindig szükség lesz, fiatal orvosok nélkül azonban nem lehet modern egészségügyet építeni.
- Az állami és magánrendelés szétválasztása. Nem egy olyan szakorvos praktizál az országban, aki állami intézményben rendezte magánrendelőjét. Tehát délelőtt még a TB szerint fogadja a betegeket, míg délután ugyanazért a szolgáltatásért, ugyanazon az ajtón belépve már súlyos tízezreket kell fizetni. Mindezt úgy, hogy az állam fedezi az eszközöket. Az új törvény határozatba foglalta, hogy az állami szakrendelőben praktizáló orvos nem végezheti ugyanott a magánrendelését. Így éles vonalat lehet húzni az állami és a magánszféra között.
- Hálapénz megszüntetése. A hálapénz fogalma összeégett a magyar egészségügy fogalmával. Beteg tízezrei szorongatták a borítékot a fehér folyosókon és halkan mantrázták az orvos és a nővérek nevét, hogy kinek mekkora összeget kell adni, hogy a hozzátartozó az alapvető ellátást megkaphassa. Az egészségügyi törvény teljes mértékben megszüntetné a múlt századból itt maradt őskövületet, egyrészt az orvosi bérek emelésével, másrészt a hálapénz nyújtására vonatkozó szigorítással. Mind a pénzt nyújtó beteg, mind az azt elfogadó orvos komoly büntetésre számíthat ezután.
Az egészségügyi törvény alulról kezdi meg az építkezést, hogy egy tisztább, átláthatóbb intézményt kaphassunk. A bonyolultan összekuszálódó folyamatok, a “fekete” hálapénz és a méltatlanul alacsony bérek rendezése csupán kezdeti intézkedések egy jobb egészségügy felé.
A stabil orvostársadalommal és az egészségügy iránt érzett bizalommal kezdődhet meg az építkezés, ezúttal nem instabil kártyákkal, hanem erős oszlopokkal.
További érdekes témáért és aktuális hírekért kövesd Facebook oldalunkat! >>>
Legutóbbi hozzászólások